dddff
GazdaságTop cikk

Ab: Nem alaptörvény-ellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése

Ab: Nem alaptörvény-ellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése

Nem alkotmányellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése, mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken nyilvánosságra hozott határozatában. Korábban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is hasonló döntést hozott egy magyar ügyben.

Az Ab által vizsgált és alkotmányosnak talált szabályozás 2013. július 1-jei hatállyal írta elő, hogy

a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni.

A továbbfoglalkoztatottaknak munkaviszonyuk ideje alatt le kell mondaniuk öregségi nyugdíjukról, bár ez a magánszektorban dolgozókat nem érinti és a közszolgák között is különbséget tesz: például közalkalmazottakra, kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, bírákra, ügyészekre, igazságügyi alkalmazottakra vonatkozik.

Az Alkotmánybíróságnak az ombudsman, valamint több konkrét ügyben eljáró bíró és érintett magánszemély is indítványozta, hogy semmisítse meg a vitatott rendelkezéseket. Ugyanis a megszerzett nyugdíjra való jogosultság olyan vagyoni értékű jog, amelyet az Alaptörvény véd, és annak szüneteltetése az Alaptörvény szerinti tulajdon-korlátozást jelent.

Az Alkotmánybíróság most nyilvánosságra hozott határozatában kimondta, hogy mivel a nyugdíj szüneteltetéséről van szó, nem pedig a nyugdíjjogosultság végleges elvesztéséről, ezért a jog lényege nem sérül. A korlátozás átmeneti jellegű, a nyugdíj folyósítása folytatódik, amikor az érintett személy elhagyja az állami munkáját.

Az Ab rámutatott arra is, hogy az állami nyugdíj funkciója a megélhetés biztosítása, és ameddig tart az állami foglalkoztatás, addig megszűnik a nyugdíjfizetés célja. Az érintett pedig maga dönthet, hogy az állami szolgálat megszüntetését és nyugdíja folyósítását, vagy inkább a munkaviszonyban maradást és nyugdíja szüneteltetését választja.

Nincs hátrányos megkülönböztetés

Az Ab álláspontja szerint a támadott szabályozás nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. Nem tekinthető ugyanis hátrányos megkülönböztetésnek, ha a szabályozás különböző tulajdonságokkal bíró alanyi körre állapít meg eltérő rendelkezéseket.

Az érvelése szerint, bár mind az állami, mind pedig a magánszektor alkalmazottai a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez kapcsolódnak, ez önmagában nem jelenti azt, hogy hasonló helyzetben vannak. Míg ugyanis az állam jellemzően állami feladatot, haszonszerzésre törekvés nélkül lát el, addig a magángazdaság munkaadói más szervezeti és pénzügyi feltételek között tevékenykednek.

Az állam mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóival, köztük jelentős jogi és ténybeli különbségek vannak. Ezért nem minősül az Ab szerint diszkriminatívnak, hogy a törvény csak az állami szolgálatban állókra vonatkozóan rendeli el nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését. A nyugdíj folyósítását kizáró szabályok alóli kivételeknek pedig ésszerű alapja van, ezért azok sem sértik a diszkrimináció tilalmát.

Mindezek alapján az Ab a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény érintett rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.

Egy hasonló üggyel kapcsolatban a strasbourgi emberi jogi bíróság is hasonló indoklás mellett ugyanazet az ítéletet hozta szeptember 5-én. A testület bírái egyhangúlag mondták ki, hogy a magyar szabályozás nem sérti az egyezménynek a tulajdon védelmére vonatkozó rendelkezéseit, és 11:6 arányban, hogy a megkülönböztetés tilalmára vonatkozóakat sem.

Az Ab határozatának teljes szövege a testület honlapján olvasható.

Teljes cikk

Részletek
aaaa

További hírek

Vélemény, hozzászólás?

Ez is érdekes lehet

Close
Close