dddff
GazdaságTop cikk

Megfulladunk a rezsicsökkentésben?

Megfulladunk a rezsicsökkentésben?

Az Országgyűlés kedden 117 igen és 58 nem szavazattal elfogadta azt a törvénymódosító csomagot, ami alapján eltörlik a kötelező kéményellenőrzést.

A törvénymódosító javaslatot másfél héttel azután fogadták el, hogy Áder János egyszer már visszaküldte azt a parlamentnek. A köztársasági elnöknek formai problémája is volt a javaslattal, de azért is kérte a törvény átgondolását, mert szerint iszonyatosan veszélyes lenne a kötelező ellenőrzés eltörlése. Nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer működik.

Hétfőn kéményseprők, szakszervezetek és több ellenzéki párt a Kossuth téren a törvényjavaslat visszavonását követelték. A tüntetésről készült videónkat itt nézheti meg.

Ehhez képest az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csak a formai kifogásokra volt tekintettel a javaslathoz készített módosítójában,

figyelmen kívül hagyták Áder tartalmi kifogását, miszerint életveszélyes a kötelező kéményellenőrzés eltörlése.

A javaslat egyébként úgy tesz, mintha a fogyasztók kényelmét szolgálná. Az indoklás szerint a most kötelező évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés a családi házaknál adminisztrációs és időbeli terhet jelent a lakóknak. A jövőben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg az ellenőrzést és tisztítást egy általuk választott időpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől.

A civileknek és az ombudsmannak se tetszett, a kéményseprők kérték a pápát, hogy imádkozzon

De a kormány nem csak Áder intelmeire nem volt tekintettel, mások szakmai kifogásait is elengedték a fülük mellett. A Levegő Munkacsoport például arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötelező ellenőrzések megszüntetése a szén-monoxid-mérgezés miatti életveszélyes helyzetek mellett a növekvő légszennyezettségen keresztül is további haláleseteket okozna.

Áder János beszélget a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. két kéményseprő mesterével a Sándor-palota teraszán 2015. január 9-én, a köztársasági elnök és a kéményseprős szokásos újévi köszöntésén.Áder János beszélget a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. két kéményseprő mesterével a Sándor-palota teraszán 2015. január 9-én, a köztársasági elnök és a kéményseprős szokásos újévi köszöntésén.Fotó: Bruzák Noémi

Mi az a PM 2,5 részecskekibocsátás?

A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve, angolul ezeket gyűjtőnéven finomszemcsés anyagoknak hívják (particulate matter, ebből jön a PM betűszó). Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége.

"A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint a levegőben levő PM 2,5 részecskekibocsátás több mint 80 százalékáért a háztartási tüzelés felelős. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentése a levegő minőségéről pedig rámutat, hogy csak a részecskeszennyezés miatt évente legalább 10 ezer ember hal meg idő előtt Magyarországon" – írták.

Bándi Gyula zöldombudsmannak sem tetszett az ellenőrzés eltörlése, szerinte az intézkedés veszélyezteti az emberek élethez és egészséges környezethez való jogát. Bándi azt is megjegyezte, hogy a felelőtlen, szakszerűtlen lakossági fűtés a levegőszennyezés legfontosabb oka, amely megelőzi az ipari és közlekedési kibocsátásokat is.

A kéményseprők szerint a kormányt egyébként sem az emberek kényelme érdekli, valójában

azért akarják megszüntetni a kötelező ellenőrzést, mert nem tudják rendesen ellátni ezt a feladatot.

Azt mondják, hogy az állam már most is életveszélyesen kevés emberrel végeztet ellenőrzéseket, tavaly például 600 településen egyáltalán nem járt kéményseprő. (A kéményseprők egyébként miután a magyar hatóság nem válaszolt a panaszaikra, azt mondták, a pápát kérik, hogy imádkozzon azokért, akik a kéményseprőhiány miatt halnak meg.)

A lakosságot nem zavarta, amivel a törvényt indokolják

A jelenleg hatályos szabályok alapján a családi házakban a tüzelőanyag fajtájától függően évente vagy kétévente kell kötelezően ellenőrzést végeztetni a kéményseprőkkel. Mint írtuk, a törvénymódosító azzal indokolja a kötelező ellenőrzés eltörlését, hogy ez az ingatlanhasználónak adminisztrációs és időbeli terhet jelent. De milyen terhekről is van szó konkrétan?

A budapesti kéményseprő-ipari közszolgáltató, a Főkétusz például nem egyeztet időpontot ellenőrzés előtt, hanem kijelöl egyet attól függetlenül, hogy a házban a megadott időpontban ott tud-e lenni valaki. Kétszer jelölnek ki időpontot, a harmadik időpont kijelölése után viszont már kiszállási díjat kell fizetni (a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díj harminc százalékának megfelelő összegű kiszállási díjat kell kifizetni konkrétan).

A dolgot bonyolítja, hogy a kéményseprőkkel csak idősávokat lehet egyeztetni, és – arra hivatkozva, hogy a kéményellenőrzés csak megfelelő fényviszonyok mellett végezhető, csak munkaidőben végeznek csak ellenőrzést, így olyan helyzet is előállhat, hogy valakinek azért kell szabadságot kivennie a munkahelyén, hogy otthon legyen az ellenőrzés idején.

Hogy ez sokak számára kényelmetlen, azt nem nehéz elképzelni, az ugyanakkor mindenképpen furcsa, hogy a kormány erre válaszul nem rugalmasabbá próbálja tenni a szolgáltatást, hanem inkább eltörli azt. Ráadásul már az is kérdéses, mennyire zavarta mindez ténylegesen a fogyasztókat. Az Állami Számvevőszék szeptember végén publikálta a kéményseprő-ipari közszolgáltatás 2013-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzésének eredményeit.

Ebből az derül ki, hogy a lakosság alapvetően elégedett volt a szolgáltatással.

A legalább egy kéménnyel rendelkező, állandó használatú ingatlanok tekintetében reprezentatív, összesen 592 válaszadó részvételével készített felmérésből az derült ki, hogy 121 esetében volt valami kifogás. A legnagyobb arányban azzal volt gondja a lakosságnak, hogy a kéményseprő hanyagul végezte a munkáját, vagy nem időben érkezett. Összességében azonban Budapesten, vidéki városokban és a községekben is többnyire jónak értékelte a lakosság a szolgáltatást.

ász.png

Persze felmerülhet, hogy a szolgáltatással csak azóta elégedetlen a lakosság, hogy az katasztrófavédelem átvette a feladatot az önkormányzati közszolgáltatóktól, erről viszont a törvényalkotónak legfeljebb sejtése lehet hivatalos felmérés hiányában.

Bekavart a rezsicsökkentés

Ez alapján persze az is felmerül, hogy ha tényleg csak az a baj a rendszerrel, hogy kényelmetlen a családi házak tulajdonosainak, akkor az állam miért nem inkább az ellenőrzések lebonyolítását szabályozza inkább úgy, hogy az ne legyen akkora teher a lakosságnak. Például azzal, hogy előírja, hogy a kéményseprők az esti órákban is álljanak rendelkezésre, vagy hogy megajánlás helyett egyeztessenek időpontot már az első ellenőrzés előtt.

Ezt, és az ÁSZ lakossági elégedettségre vonatkozó felmérésérét figyelembe véve felmerül, hogy a törvénymódosítást más célok motiválhatják. A kéményseprők úgy vélik, hogy a háttérben inkáb az áll, hogy a rezsicsökkentés keretében végigvitt átszervezések, majd az egész magyar gazdaságra kiterjedő munkaerőhiány annyira megnehezíti az katasztrófavédelem és az önkormányzati cégek dolgát, hogy a kormányzat a feladatok csökkentésével igyekeznek most a kapacitáshiánnyal küzdő iparágon segíteni.

A katasztrófavédelem kéményseprőipari szakembere egy kandalló kéményét ellenőrzi tükörrel egy csobánkai családi házban 2016 július 18-ánA katasztrófavédelem kéményseprőipari szakembere egy kandalló kéményét ellenőrzi tükörrel egy csobánkai családi házban 2016 július 18-ánFotó: Máthé Zoltán

Ahhoz, hogy megértsük, hogy az iparág hogyan alakult át, egészen 2013 májusába kell visszamennünk, amikor Németh Szilárd rezsibiztos bejelentette, hogy csökkentik a kéményellenőrzés árát. Konkrétan 4000 forintról csökkent 2000-re a díj, 2016 nyarától kezdve pedig ingyenes lett a kéményellenőrzés magánszemélyeknek.

2016 júliusa előtt az önkormányzatok településüzemeltetési feladatai közé tartozott a kéményellenőrzés, amit az önkormányzatok magáncégekkel végeztették el. 2016 júliusától kezdve viszont állami közfeladattá vált az ellenőrzés, így az önkormányzatok átadhatták az államnak a feladatokat, amiket a magáncégek már nem vállaltak.

A kéménysepréssel foglalkozó magáncégek komolyan megérezték a vágást, ezért azokban a megyékben, ahol sok helyen a megyei jogú város korábbi szolgáltatói nem vállalták az új pénzügyi feltétélek mellett, mert csak veszteségesen tudtak volna működni. Több cég csődbe is ment, az egyik legnagyobb kéményseprőcégét, a Magyar Kéményt felszámolta az állam, egy 85 fős szolnoki cég csődjéről is írtunk.

A helyzet odáig fajult, hogy hét megyében leállt a kéményseprő-ipari szolgáltatás, ezért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kéményseprői fokozatosan átvették tőlük a feladatokat, így 2017 januárjától kezdve már 17 megyében végzi az ellenőrzéseket a katasztrófavédelem.

Forrás: OKFForrás: OKF

A piacon megmaradó cégek helyzetét az is tovább nehezítette, hogy az évi ellenőrzéseket is megritkították, tehát emiatt is csökkent a bevételük.

Elbénázták az átalakítást

A kormány azzal indokolta a katasztrófavédelem bevonását az ellenőrzések elvégzésébe, hogy rendet kell vágni a rendszerben: nagyok a különbségek a szolgáltatás színvonalában, rendszerességében és árában, több megyében elmaradtak az ellenőrzések, a kéményseprés olyan drágává vált, hogy sokakat éppen ez riasztott el a rendszeres ellenőrzéstől. "Mindannyian tudjuk, számos nem biztonságos és veszélyes kémény van, a pénz azonban nem lehet akadálya a kéményellenőrzésnek, az ingyenes szolgáltatással javítani lehet az ellenőrzések hatékonyságát" – érvelt akkor a Belügyminisztérium.

Az átállás viszont nemcsak a kéményseprő cégeknek okozott nehézségeket. Az OKF ugyanis korábban nem végzett ilyen ellenőrzéseket, így

rászakadt a 4,5-5 milliósra becsült magyarországi kéményállomány 85-90 százalékos lakossági része.

Az OKF-nek egyszerre kellett a munkaerőhiánnyal és a felszerelések hiányával megküzdenie. Az ellenőrzés ingyenessé tétele miatt a kéményseprőcégek kétharmada megszűnt vagy jelentősen leépítette állományát. Ez pedig magával hozta azt, hogy a munka nélkül maradt kéményseprők közül sokan elhagyták a pályát, sokan pedig külföldön helyezkedtek el, általában más területeken

Vámos Csaba, a kéményseprő-szakszervezet elnöke arra is panaszkodott, hogy túl szigorú feltételeket írtak elő az OKF-nél, és emiatt sok szakember nem felelt meg például az egészségügyi követelményeknek. Vámos azt mondta, felhívták az OKF figyelmét a problémára, de eddig senki nem törődött vele, inkább túlórázást rendeltek el év végéig minden szombatra a kéményseprőknek.

Vámos Csaba a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke beszél a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatón 2016. június 13-án, amikor a kéményseprők az Alkotmánybírósághoz fordultak az évente végzett kéményellenőrzések két évre ritkítása miatt.Vámos Csaba a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke beszél a Belügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatón 2016. június 13-án, amikor a kéményseprők az Alkotmánybírósághoz fordultak az évente végzett kéményellenőrzések két évre ritkítása miatt.Fotó: Bruzák Noémi

Olyan történeteket is lehetett hallani, hogy az katasztrófavédelem szakemberei konkrétan nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel az ellenőrzés lebonyolításához, így csak papíron végezték el az ellenőrzést. Több olyan esetről is lehetett hallani, hogy az állami katasztrófavédelem alkalmazottai a hivatalos munkájuk mellett magáncégeknek is bedolgoztak. A Belügyminisztérium jelezte, hogy a kéményseprők a munkaidejükön kívül saját eszközeikkel másodállást vállalhatnak, annak viszont munkaügyi következményei vannak, ha munkaidőn belül fusiznak. Az eszközhiányt a minisztérium nem kommentálta, de azt elismerték, hogy a katasztrófavédelem füstgázelemző műszereket és szivárgásérték-mérőműszereket, valamint új autókat vett.

A katasztrófavédelem nem tagadja, hogy nehéz helyzetben vannak

Az OKF nem tagadta, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek, de azt mondták, ennek az aránya megyénként eltérő, és ez nem akadályozza a munkájuk elvégzését, a dolgozók pedig maguk dönthetnek, hogy vállalnak-e szombati túlórát.

A katasztrófavédelem statisztikái szerint a korábbi évekhez képest tavaly és idén nem nőtt jelentősen a balesetek száma: a Napi.hu-nak elküldött adatok alapján tavaly 538 szén-monoxiddal összefüggő esethez riasztották a tűzoltókat, összesen 393 ember szenvedett valamilyen fokú mérgezést, közülük 17 ember veszítette életét. Idén január 26-ig 53 esetben riasztották a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, 32-en szenvedtek kisebb-nagyobb mérgezést, 3 ember pedig meghalt.

A szervezetnél rákérdeztünk a frisebb adatokra, és arra is, hogy hány kéményseprőt foglalkoztatnak jelenleg, illetve hogy elegendő-e ez a létszám az OKF által elvégzendő ellenőrzések teljesítéséhez. A válaszokat egyelőre nem kaptuk meg, de amint megkapjuk, közöljük.

(Borítókép: A Kéményseprők Országos Szakszervezetének demonstrációja Budapesten a Kossuth téren 2017. október 30-án. A tüntetők a családi házak számára kötelezõ kéményseprés megszüntetésérõl szóló törvényjavaslat visszavonását követelték. Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

Teljes cikk

Részletek
aaaa

További hírek

Vélemény, hozzászólás?

Ez is érdekes lehet

Close
Close