dddff
RovatokUtazás

Megmutatjuk Magyarország legszebb kilátópontjait

Egy túra valódi csúcspontja lehet, amikor a fárasztó kaptatók után végre elénk tárul a táj, és mi egyre lassuló pulzussal gyönyörködhetünk a környékben. Ehhez persze jó idő is kell, de ha szerencsénk van, a most bemutatott kilátópontok egész biztosan felejthetetlen élménnyel ajándékoznak meg minket. Első rész.

1. Sólyom-bérc – Zempléni-hegység

A Központi-Zemplén szívében magasodó sziklaorom bátran versenyezhet az ország legszebb természetes kilátópontjának járó címért. Az 564 méter magas Sólyom-bérc nemcsak a jégkorszaki kifagyásos formák egyik legtípusosabb hazai előfordulása, de a sziklamászók körében is kedvelt hely. Tetejéről szép időben a távoli csúcsok egyikén Regéc várának romjait is felismerhetjük.

Forrás: Turista Magazin/Burger Barna

A bércet több irányból is megközelíthetjük. A leglátványosabb útvonal talán az, ha az országos kék jelzés mentén, a védett Nyírjesben álló István-kúti erdészháztól vagy a Kőkaputól indulunk. Itt április közepétől októberig a Pálházi Állami Erdei Vasút szerelvényei is közlekednek. Innen vagy Rostalló végállomástól a sárga sáv, majd a Mlaka-réttől a sárga háromszög jelzést követve egy mesés bükkösön keresztül juthatunk el a Sólyom-bércig.

A közelben lévő Nagy-Péter-mennykőnél hasonlóan látványos panorámaélményben lehet részünk, ahonnan észak felé a füzéri várra, a Hegyközre és a Nagy-Milicre nyílik pompás kilátás.

2. Tar-kő, Bükk

A Bükk-fennsík déli oldalán remek célpont a Tar-kő, amely a maga 950 méterével jócskán a környezete fölé magasodik. A tetején állva az embernek elakad a lélegzete: ameddig a szem ellát ormok, bércek, hegycsúcsok, lábunk alatt a Bükk déli vonulata húzódik, és Egerig, tiszta időben pedig akár a Tokaji-hegyig is ellátni.

Forrás: Turista Magazin/Gyárfás-Tóth Gábor

A csúcsot egy kellemes túrával a kék jelzésen Bánkútról is megközelíthetjük, de ha rövidebb gyaloglásra vágyunk, akkor az Olasz-kapu parkolójától induló, azonos nevű, mintegy 7 kilométeres tanösvényen juthatunk el a Tar-kőig. A Három-kőtől, illetve a fokozottan védett Őserdő irányából szintén elérhetjük a kilátópontot, ám ha ezt az útvonalat választjuk, ne felejtsük, hogy a jelzett turistaútról letérni tilos.

3. Nagy-szénás, Budai-hegység

Budapest közelében, Nagykovácsi határában találjuk a kopár és kerek kúpokból álló, 550 méter magas Nagy-szénást. Sziklagyepes csúcsán, ahol egyetlen fa lombja sem zavarja a kilátást, bámulatos körpanoráma fogad. Északnyugat felé a Gete, Piliscsaba és a Nagy-Kopasz tömbje uralja a horizontot. Északra Pilisszentiván, Pilisvörösvár épületei és a Pilis vonulatai húzódnak. Keletre a Kevélyek kettős csúcsa, mögötte a Mátra, valamint a Csúcs-hegy, a Virágos-nyereg és a Hármashatár-hegy triója a meghatározó.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Nyugaton a Kutya-hegyre, délen Nagykovácsi házaira és a mögöttük magasodó Fekete-hegyre láthatunk rá. A bennszülött és maradványfajoknak is otthont adó, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozó Szénások területe 1995-ben érdemelte ki az Európa Diplomát. Sok más fokozottan védett ritkaság mellett a világon csak itt él a dolomitlen (pilisi len). A leggyorsabban Nagykovácsiból, a mintegy 2 kilométeres Nagy-szénás tanösvényen közelíthető meg, de az országos kéktúra is felvisz a csúcsra.

4. Csobánc, Tapolcai-medence

A Tapolcai-medence peremén magasodó Csobánc nem a legnagyobb a környék tanúhegyei között, viszont panorámájával és várromjával élmény tekintetében messze megelőzi nagyobb testvéreit, a Badacsonyt és a Szent György-hegyet. Évmilliókkal ezelőtt hazánkat szinte teljes egészében beborította a Pannon-tenger, amelynek mélyén heves vulkáni működés zajlott. A Balaton-felvidék tanúhegyei (Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti-hegy, Haláp) e vulkanikus tevékenység során alakultak ki.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Később, a földkéreg mozgásának hatására létrejött töréseken izzó kőzetanyag ömlött a felszínre, megszilárdult, és mint egy páncél fedte be az alatta megbúvó szigethegyeket, amelyek bazaltburkuknak köszönhetően ellenálltak az eróziónak, és a mai napig itt állnak, tanúskodva az eredeti térszín magasságáról. Innen ered a tanúhegy kifejezés.

A 375 méter magas Csobánc a siklóernyősök és várrajongók kedvence a régióban. Teteje lapos és kopár, így amellett, hogy eléggé szeles, csodaszép kilátást nyújt a Balatonra és a Tapolcai-medencére. Legegyszerűbben Gyulakesziből, a zöld jelzésen haladva érhetjük el a csúcsot.

5. Nagy-Sas-hegy, Börzsöny

A Délnyugati-Börzsöny legmagasabb csúcsa a 609 méter magas Nagy-Sas-hegy. E táj meghatározó felszínformái a kisebb, 400–600 méter magas vulkáni kúpok, amelyek legnagyobbrészt lávakőzetekből állnak. A Nagy-Sas-hegy tetejére elvadult, japán sziklakertre emlékeztető ösvény vezet fel. A csúcson azonban ne számítsunk elragadó kilátásra, mert a sűrű, bozótos erdő szinte mindent eltakar.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Ha viszont visszaereszkedünk a hegyen a Nagy-rétig, annak déli széléről felejthetetlen látványban lehet részünk: a Nagy-Sas-hegy vulkáni kúpjára, a Börzsöny déli hegyeire, a Naszályra és a Visegrádi-hegységre tapaszthatjuk tekintetünket. Nagybörzsöny-Nagyirtáspusztáról a zöld sáv jelzést követve jutunk el a Nagy-rétre, a hegycsúcsra pedig egy kis kitérővel, a zöld háromszögön.

A Turista Magazin 2017. márciusi számában megjelent cikk szerkesztett változata.

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Fantasztikus panorámával nyílt kilátó Budapesttől nem messze

Ilyen a panoráma a Balaton legújabb kilátójáról

Tudta, hogy Keszthely kilátó-nagyhatalom lett?

Tíz plusz egy hazai kilátó csodaszép panorámával

Részletek
aaaa

További hírek

Vélemény, hozzászólás?

Close