A YooJooz csoport központja.

Nagy Gábor: Megeszi a lelket

0 27

Friss hírek, információk és sok minden más, ez a YooJooz

Szubjektív lapajánló.

„Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az a félelem” – mondta 1933-as első beiktatási beszédében Franklin Delano Roosevelt demokrata amerikai elnök. A nagy gazdasági világválság mélypontján úgy vélte, ha a nemzet sötét pillanatokat él át, akkor még nagyobb szükség van az őszinte beszédre. És retorikai fordulatával megmutatta, hogy a „félelem félelme” a matematikai szorzásnak megfelelően két negatívból pozitívot csinál, ha tenni vágyó cselekvésünk egyetlen, leküzdhető gátjának tekintjük, és a szabadságba vetett önbizalommal túllépünk rajta. Más számítás vezeti a Fideszt, amely a félelemkeltést a saját politikai céljaira használja – derül ki Fókuszban rovatunk összeállításából.

Már nem elég a Magyarországon átcsörtető menekülthordák képe, kell az Óceániát fenyegető Emmanuel Goldsteinné maszkírozott Soros György is, aki nemcsak a modern barbárok vonulását szervezi komplett terv keretében, de ötödik hadoszlopaként használja a civil szervezeteket is. Ez a mai neokádárizmus ideológiai elődje idején készült A tanú című filmszatíra abszurditását idézi. Az pedig még korábbi időkre emlékeztet, hogy a kisiskolásoknak, ha nem is a gonosz imperialisták, de a terroristák támadására kell készülniük. Hát csoda, hogy egy friss OECD-felmérés szerint csak a magyarok fele érzi biztonságban magát este az utcán, s a Fidesz abban bízik, hogy a mesterségesen gerjesztett félelem tavasszal győztes voksokra váltható? A menekültektől amúgy a némiképp ellentmondásos propaganda szerint jól megvédett országban kialakított hangulatra jellemző, hogy ennél nagyobb hétköznapi félelemérzetet csak Mexikóban mértek – ahol tavaly a statisztikák gyűjtésének 1997-es kezdete óta a legtöbb, 23 ezer emberölést regisztráltak.

A múltat idézi és a mának üzen a Szellem rovat cikke is az éppen fél évszázada indult új gazdasági mechanizmusról. Aminek egyik legfontosabb tanulsága, hogy

ahol egy párt az úr, a szabályok kény és kedv szerint módosíthatók, a fékek és ellensúlyok pedig alig léteznek, ott nincs esélye a korrekt versenynek.

Sem akkor, sem most. Így, mint a Gazdaság rovat írásának körképéből kiderül, a látványos változást ígérő belvárosi szállodaépítéseknél is azoknak terem babér, akikre a szabályokat szabják, s akik nem elsősorban piaci finesszel, hanem politikai kapcsolatokkal rendelkeznek.

Nem árt, ha nem is a tisztítótűzhöz, de a kormányhoz közel állnak azok az egyházak, amelyek bőséges karácsonyi pulykapénzre számíthattak. S mint a Magyarország rovatból kiderül, immár közéjük tartozik az amúgy egy ottfelejtett kinyilvánítás szerint korábban az állami támogatásból nem kérő Hit Gyülekezete. Amely

nem félt köpönyeget fordítani, és a birtokában lévő ATV-t a félelmet terjesztő kormányzati propagandahirdetések szolgálatába állítani.

Félnek a világban is, tudósok és politológusok szerint közelebb kerültünk az atomháborúhoz – még ha annak kitörése azért nem realitás –, amióta Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a maguk óvodai homokozójában arról vitatkozik, kinek nagyobb a nukleáris indítógombja. Ami szerencsére nem létezik, a földi civilizációt nem ilyen egyszerű eltörölni – derül ki a Világ rovatból.

Ibsen fojtott légkörű drámája, a Kísértetek kapcsán Básti Juli a Szellem interjújában elmondja: a családi bűn- és bűnhődéstörténet tanulsága az, hogy „az elnyomás, a hazugság megnyomorít. Ott nincs tehetség, kibontakozás, gondolkodás, fejlődés. Csak nyomor és félelem.”

És Rainer Werner Fassbinder óta tudjuk, hogy a félelem megeszi a lelket. Azokét is, akik terjesztik.

A szerző a HVG vezető szerkesztője.

Teljes cikk

Szubjektív lapajánló.

„Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az a félelem” – mondta 1933-as első beiktatási beszédében Franklin Delano Roosevelt demokrata amerikai elnök. A nagy gazdasági világválság mélypontján úgy vélte, ha a nemzet sötét pillanatokat él át, akkor még nagyobb szükség van az őszinte beszédre. És retorikai fordulatával megmutatta, hogy a „félelem félelme” a matematikai szorzásnak megfelelően két negatívból pozitívot csinál, ha tenni vágyó cselekvésünk egyetlen, leküzdhető gátjának tekintjük, és a szabadságba vetett önbizalommal túllépünk rajta. Más számítás vezeti a Fideszt, amely a félelemkeltést a saját politikai céljaira használja – derül ki Fókuszban rovatunk összeállításából.

Már nem elég a Magyarországon átcsörtető menekülthordák képe, kell az Óceániát fenyegető Emmanuel Goldsteinné maszkírozott Soros György is, aki nemcsak a modern barbárok vonulását szervezi komplett terv keretében, de ötödik hadoszlopaként használja a civil szervezeteket is. Ez a mai neokádárizmus ideológiai elődje idején készült A tanú című filmszatíra abszurditását idézi. Az pedig még korábbi időkre emlékeztet, hogy a kisiskolásoknak, ha nem is a gonosz imperialisták, de a terroristák támadására kell készülniük. Hát csoda, hogy egy friss OECD-felmérés szerint csak a magyarok fele érzi biztonságban magát este az utcán, s a Fidesz abban bízik, hogy a mesterségesen gerjesztett félelem tavasszal győztes voksokra váltható? A menekültektől amúgy a némiképp ellentmondásos propaganda szerint jól megvédett országban kialakított hangulatra jellemző, hogy ennél nagyobb hétköznapi félelemérzetet csak Mexikóban mértek – ahol tavaly a statisztikák gyűjtésének 1997-es kezdete óta a legtöbb, 23 ezer emberölést regisztráltak.

A múltat idézi és a mának üzen a Szellem rovat cikke is az éppen fél évszázada indult új gazdasági mechanizmusról. Aminek egyik legfontosabb tanulsága, hogy

ahol egy párt az úr, a szabályok kény és kedv szerint módosíthatók, a fékek és ellensúlyok pedig alig léteznek, ott nincs esélye a korrekt versenynek.

Sem akkor, sem most. Így, mint a Gazdaság rovat írásának körképéből kiderül, a látványos változást ígérő belvárosi szállodaépítéseknél is azoknak terem babér, akikre a szabályokat szabják, s akik nem elsősorban piaci finesszel, hanem politikai kapcsolatokkal rendelkeznek.

Nem árt, ha nem is a tisztítótűzhöz, de a kormányhoz közel állnak azok az egyházak, amelyek bőséges karácsonyi pulykapénzre számíthattak. S mint a Magyarország rovatból kiderül, immár közéjük tartozik az amúgy egy ottfelejtett kinyilvánítás szerint korábban az állami támogatásból nem kérő Hit Gyülekezete. Amely

nem félt köpönyeget fordítani, és a birtokában lévő ATV-t a félelmet terjesztő kormányzati propagandahirdetések szolgálatába állítani.

Félnek a világban is, tudósok és politológusok szerint közelebb kerültünk az atomháborúhoz – még ha annak kitörése azért nem realitás –, amióta Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a maguk óvodai homokozójában arról vitatkozik, kinek nagyobb a nukleáris indítógombja. Ami szerencsére nem létezik, a földi civilizációt nem ilyen egyszerű eltörölni – derül ki a Világ rovatból.

Ibsen fojtott légkörű drámája, a Kísértetek kapcsán Básti Juli a Szellem interjújában elmondja: a családi bűn- és bűnhődéstörténet tanulsága az, hogy „az elnyomás, a hazugság megnyomorít. Ott nincs tehetség, kibontakozás, gondolkodás, fejlődés. Csak nyomor és félelem.”

És Rainer Werner Fassbinder óta tudjuk, hogy a félelem megeszi a lelket. Azokét is, akik terjesztik.

A szerző a HVG vezető szerkesztője.

Teljes cikk

(A cikk a hvg.hu információit tartalmazza, a
yoojooz.hu nem vállal felelősséget az abban leírtakra vonatkozóan.)

Leave A Reply