A YooJooz csoport központja.

Orbán háborút, Karácsony magabiztosságot akar, de mindenki egy alfahímről beszél

0 23

Friss hírek, információk és sok minden más, ez a YooJooz

Mindenki saját terepén érzi magát a legjobban, a hazai pálya előnye még a felcsúti focicsapat teljesítményén is meglátszik. De mit csináljon akkor a miniszterelnök-jelölt, ha a hazai pályát is alig ismeri? Tűnjön magabiztosnak. És miért szereti a permanens háborút a miniszterelnök? Mert ott nincs kérdés, csak parancs. A hvg.hu heti politikai elemzése.

Végvári kapitány kézitusában

Továbbra is tekintsenek engem Bajorország végvári kapitányának, Bajorország déli határa a szerb-magyar határnál van, és amikor mi azt a határt védjük, akkor azzal védjük Bajorországot is.

Orbán Viktor ezt a seeoni kolostorban, a CSU Bundestag-képviselőinek tanácskozásán mondta vízkereszt előtt. A kijelentés összefoglalja, hogyan szereti a kormányfő láttatni magát Nyugat-Európában: mint aki páncélban védelmezi a kontinenst. A korábban kimért, udvariasságra törekedő Orbán nyolc éve csak harcol. Emlékezzünk vissza, mit mondott a 2009-es kötcsei összejövetelen, amikor meghirdette a centrális erőteret:

huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.

Mára a kormányzás szinonimája lett az állandó vita, ha úgy tetszik: az vált természetessé a kiépített, betonba öntött centrális erőtérnek.

© MTI / Máthé Zoltán

A 2010-es évek Orbánja minden bizonnyal azért háborúzott állandóan – hol Simor András korábbi MNB-elnökkel, hol az elmúlt nyolc évvel, hol meg az IMF-el –, mert a csőd széléről visszarángatott ország élén nem érezte hatalmát biztonságban. Először csak védekezett, majd átment támadásba, legutóbbi brüsszeli látogatását már úgy harangozta be, hogy a célja maga a harc, majd büszkén jelentette be: valóságos kézitusát vívott. A külföldi látogatásai során rendre lubickoló Orbán ezen a héten a Bildnek adott interjújában még feljebb tette a lécet (inkább lejjebb), amikor már muzulmán inváziós erőkről beszélt, szerinte az érkezők illegálisan törték át a határt, "nem menekülthullám volt, hanem egy invázió.

Arra, hogy a kormányzó pártszövetség szavai és tettei nem mindig fedik egymást hézagmentesen, jó példa, hogy a külügy európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára azt állította a Times of Maltának adott interjúban, hogy Magyarország tavaly titokban 1300 menekültet fogadott be. Bár Altusz Kristóf azért hozzátette, szerinte Magyarországon bevett szokás "muszlim megszállást" emlegetni.

Mindenesetre az egykor erőt sugárzó retorika mára silány és egydimenziós háborúvá egyszerűsödött. Orbán csatateret vízionál, ahol folyamatosan harcolni kell. Nagy kérdés, hogy ha a politikai klíma megváltozik és már nincs szükség háborús szófordulatokra, vagy Habony Árpád kideríti, hogy a nyugodtság több szavaztot hozna, Orbán képes lenne-e kiszakadni abból a saját maga által kordonok közé zárt térből, amiben második ciklusát tölti. A kérdés, hogy nem vált-e mára teljesen önmaga foglyává, aki képtelen korábbi legnagyobb erősségére, a politikai megújulásra.

A rég nem látott erő

Ennek az orbáni elképzelt és elhitetni próbált háborúnak próbál az ellenpontja lenni Karácsony Gergely, méghozzá fehér zászló lobogtatása nélkül – a közvélemény-kutatási adatokat úgy várják a szocialisták, hogy ezt ne csak hinni, látni is tudják, mint kezdő államtitkár az interpellációk végét. Karácsony szocialista politikustól rég látott magabiztossággal igyekszik belevágni a kampányba.

© Fazekas István

A Párbeszédtől kölcsönzött kormányfő-jelölt az MSZP e heti budapesti kampánynyitójára trendi zenére vonult be, és minden gesztusából, szavából látszott az általa vagy neki kiválaszott kommunikációs irány: ne háborúzz, de légy kemény! Már színpadra is úgy szólították Zugló polgármesterét, hogy Magyarországnak nem olyan kormányfőre van szüksége, aki kardot kovácsol, hanem olyanra, aki házat épít, rajta napelemmel. Karácsony ezek után arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz csak a társadalom megosztásához ért, hogy így uralkodhasson, de reflektálva Orbán 2002-es választási vereségét követő szavaira – a haza nem lehet ellenzékben – azt mondta:

a többség nem lehet ellenzékben.

De egy háborús Orbánnal szembeállított pepita még kevés, hiába mondják Karácsonyt a legnépszerűbb politikusnak ma, még valamire szükség van, amit Botka annak idején félreértett. Szeged polgármesterének agresszív, mindenkire lövő stílusa hamar saját fejére hullott vissza, főleg úgy, hogy még véletlenül sem hozott szavazatot a végső reménynek kikiáltott politikus. Karácsony integratív személye talán életében először mutatott magabiztosságot a héten, ami a karizmától még mindig olyan messze van, mint az MSZP a kormányváltástól, de amikor beszéde végén talpra állította közönségét, az teljesen új elem volt a hamu állapot felé rohanó szocialistáknál – főleg, ha tényleg közös listával mennek neki a választásoknak, mert akkor a bejutási küszöb a szokásos öt helyett tíz százalék.

De az MSZP és Karácsony határozottsága abban is tetten érhető volt, hogy simán rácsukták az ajtót az Együttre, bár könnyen lehet, csak átmenetileg, hogy Juhász Péter tudja, meddig mehet el. Hosszú hónapok óta először fordult elő az, hogy a vájt fülű hírfogyasztó azt érezte, a baloldalon az MSZP tematizálja a közvéleményt és nem Gyurcsány pártja, bár ő most elég kényelmes helyzetben van.

Kimondta

Vannak talán olyanok, akik szerint a hét mondása Semjén Zsolté, aki Bayer Zsolt műsorában azt mondta, a “balliberális erők nem elég erősek, hogy meg tudják gyengíteni a nemzeti erőket”, de sokan nem lehetnek, miután az operettkardozók mellett egy valódi harcos is megszólalt a héten. Shane Tusup lett tehát nálunk a hét megszólalója, aki magyar nyelven bocsánatot kért nem csak Katinkától. Íme:

A sok munka közben nem vettem észre, hogy példaképpé kellene válnom. Hogy ami korábban belefért, ma már nem fér bele.

© MTI / Koszticsák Szilárd

Futottak még

Teljes cikk

Mindenki saját terepén érzi magát a legjobban, a hazai pálya előnye még a felcsúti focicsapat teljesítményén is meglátszik. De mit csináljon akkor a miniszterelnök-jelölt, ha a hazai pályát is alig ismeri? Tűnjön magabiztosnak. És miért szereti a permanens háborút a miniszterelnök? Mert ott nincs kérdés, csak parancs. A hvg.hu heti politikai elemzése.

Végvári kapitány kézitusában

Továbbra is tekintsenek engem Bajorország végvári kapitányának, Bajorország déli határa a szerb-magyar határnál van, és amikor mi azt a határt védjük, akkor azzal védjük Bajorországot is.

Orbán Viktor ezt a seeoni kolostorban, a CSU Bundestag-képviselőinek tanácskozásán mondta vízkereszt előtt. A kijelentés összefoglalja, hogyan szereti a kormányfő láttatni magát Nyugat-Európában: mint aki páncélban védelmezi a kontinenst. A korábban kimért, udvariasságra törekedő Orbán nyolc éve csak harcol. Emlékezzünk vissza, mit mondott a 2009-es kötcsei összejövetelen, amikor meghirdette a centrális erőteret:

huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.

Mára a kormányzás szinonimája lett az állandó vita, ha úgy tetszik: az vált természetessé a kiépített, betonba öntött centrális erőtérnek.

© MTI / Máthé Zoltán

A 2010-es évek Orbánja minden bizonnyal azért háborúzott állandóan – hol Simor András korábbi MNB-elnökkel, hol az elmúlt nyolc évvel, hol meg az IMF-el –, mert a csőd széléről visszarángatott ország élén nem érezte hatalmát biztonságban. Először csak védekezett, majd átment támadásba, legutóbbi brüsszeli látogatását már úgy harangozta be, hogy a célja maga a harc, majd büszkén jelentette be: valóságos kézitusát vívott. A külföldi látogatásai során rendre lubickoló Orbán ezen a héten a Bildnek adott interjújában még feljebb tette a lécet (inkább lejjebb), amikor már muzulmán inváziós erőkről beszélt, szerinte az érkezők illegálisan törték át a határt, "nem menekülthullám volt, hanem egy invázió.

Arra, hogy a kormányzó pártszövetség szavai és tettei nem mindig fedik egymást hézagmentesen, jó példa, hogy a külügy európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára azt állította a Times of Maltának adott interjúban, hogy Magyarország tavaly titokban 1300 menekültet fogadott be. Bár Altusz Kristóf azért hozzátette, szerinte Magyarországon bevett szokás "muszlim megszállást" emlegetni.

Mindenesetre az egykor erőt sugárzó retorika mára silány és egydimenziós háborúvá egyszerűsödött. Orbán csatateret vízionál, ahol folyamatosan harcolni kell. Nagy kérdés, hogy ha a politikai klíma megváltozik és már nincs szükség háborús szófordulatokra, vagy Habony Árpád kideríti, hogy a nyugodtság több szavaztot hozna, Orbán képes lenne-e kiszakadni abból a saját maga által kordonok közé zárt térből, amiben második ciklusát tölti. A kérdés, hogy nem vált-e mára teljesen önmaga foglyává, aki képtelen korábbi legnagyobb erősségére, a politikai megújulásra.

A rég nem látott erő

Ennek az orbáni elképzelt és elhitetni próbált háborúnak próbál az ellenpontja lenni Karácsony Gergely, méghozzá fehér zászló lobogtatása nélkül – a közvélemény-kutatási adatokat úgy várják a szocialisták, hogy ezt ne csak hinni, látni is tudják, mint kezdő államtitkár az interpellációk végét. Karácsony szocialista politikustól rég látott magabiztossággal igyekszik belevágni a kampányba.

© Fazekas István

A Párbeszédtől kölcsönzött kormányfő-jelölt az MSZP e heti budapesti kampánynyitójára trendi zenére vonult be, és minden gesztusából, szavából látszott az általa vagy neki kiválaszott kommunikációs irány: ne háborúzz, de légy kemény! Már színpadra is úgy szólították Zugló polgármesterét, hogy Magyarországnak nem olyan kormányfőre van szüksége, aki kardot kovácsol, hanem olyanra, aki házat épít, rajta napelemmel. Karácsony ezek után arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz csak a társadalom megosztásához ért, hogy így uralkodhasson, de reflektálva Orbán 2002-es választási vereségét követő szavaira – a haza nem lehet ellenzékben – azt mondta:

a többség nem lehet ellenzékben.

De egy háborús Orbánnal szembeállított pepita még kevés, hiába mondják Karácsonyt a legnépszerűbb politikusnak ma, még valamire szükség van, amit Botka annak idején félreértett. Szeged polgármesterének agresszív, mindenkire lövő stílusa hamar saját fejére hullott vissza, főleg úgy, hogy még véletlenül sem hozott szavazatot a végső reménynek kikiáltott politikus. Karácsony integratív személye talán életében először mutatott magabiztosságot a héten, ami a karizmától még mindig olyan messze van, mint az MSZP a kormányváltástól, de amikor beszéde végén talpra állította közönségét, az teljesen új elem volt a hamu állapot felé rohanó szocialistáknál – főleg, ha tényleg közös listával mennek neki a választásoknak, mert akkor a bejutási küszöb a szokásos öt helyett tíz százalék.

De az MSZP és Karácsony határozottsága abban is tetten érhető volt, hogy simán rácsukták az ajtót az Együttre, bár könnyen lehet, csak átmenetileg, hogy Juhász Péter tudja, meddig mehet el. Hosszú hónapok óta először fordult elő az, hogy a vájt fülű hírfogyasztó azt érezte, a baloldalon az MSZP tematizálja a közvéleményt és nem Gyurcsány pártja, bár ő most elég kényelmes helyzetben van.

Kimondta

Vannak talán olyanok, akik szerint a hét mondása Semjén Zsolté, aki Bayer Zsolt műsorában azt mondta, a “balliberális erők nem elég erősek, hogy meg tudják gyengíteni a nemzeti erőket”, de sokan nem lehetnek, miután az operettkardozók mellett egy valódi harcos is megszólalt a héten. Shane Tusup lett tehát nálunk a hét megszólalója, aki magyar nyelven bocsánatot kért nem csak Katinkától. Íme:

A sok munka közben nem vettem észre, hogy példaképpé kellene válnom. Hogy ami korábban belefért, ma már nem fér bele.

© MTI / Koszticsák Szilárd

Futottak még

Teljes cikk

(A cikk a hvg.hu információit tartalmazza, a
yoojooz.hu nem vállal felelősséget az abban leírtakra vonatkozóan.)

Leave A Reply