YooJooz Csoport
Agrár Növénytermesztés

Új trend: őszi vetésű sörárpa

A sörárpa vetésterülete 5 év alatt megfeleződött, miközben a takarmányárpáé ötödével nőtt. A tavaszi vetésű kalászos nehéz helyzete egyrészt piaci okokkal, másrészt éppen a vetésidejével magyarázható.

„Gyengék ezek a jászsági földek az árpához, inkább tritikáléval foglalkozunk” – hangzik el Jásztelek térségében. A kalászosok jövedelmezősége a gazdasági válság utáni kiugróan magas szintről mára elhanyagolhatóan szerényre szűkült. Míg korábban 4-5 tonnás gabonaterméssel is nyereséges lehetett a termelés, mára minimum 5 tonna szükséges ehhez – szinte bármelyik kalászosból. Az a faj, fajta vagy vetésidő, amelyik ehhez képest kevesebb hektáronkénti hozamot eredményez, eleve versenyhátrányba kerül a többivel szemben.
Többszörösen hátrányos helyzetben
A Baranya megyei Szentlászlón a gazda az idei időjárásra panaszkodik: „Katasztrofális volt a tavasz. Április végén tudtam először rámenni a földre. A kezdeti sok víz jól hasznosult, szépen megindult az árpa, de aztán semmi csapadékot nem kapott. Még csak most kalászol, és egészen alacsony maradt. Csodálkozni fogok, ha meglesz a 3,5 tonnás átlagtermés.” A hazai tavaszi időjárás valóban egyre szélsőségesebben alakul. Ha emlékszünk rá: tavaly áprilisban még havazott. A március viszont csapadékszegény volt, ahogy az előző években is, de nem ritka a belvizes állapot sem, különösen az árpának való földeken. Egyszóval a tavaszi vetésű kultúrák termelési kockázatai általában nőnek.

 

Rengeteg sörárpa teremhet

Ma már megtermelni sem olyan olcsó a sörárpát, mint régen. 150 ezer forintból ugyan kihozható a hektárköltsége, de az őszi árpa sem sokkal drágább: 180 ezer forintba belefér. Míg az előbbi 3-4 tonnás termést produkál, addig az utóbbitól elvárható a legalább 6 tonna. A legborzasztóbb az, hogy a minőségi sörárpa mindössze 3 ezer forinttal ér most többet a piacon, mint a takarmánynak való őszi kalászos, amelyikért tonnánként 45-48 ezer forintot is megadnak. Ahhoz, hogy a két növény pariba kerüljön egymással, a tavaszi árpa átvételi árának a 70 ezer forintos szintet kellene ostromolnia.
A vetési nehézségek és a piaci kereslet – ezek tehát a legfőbb okai annak, hogy a tavaszi sörárpa így visszaszorult. Lehet ezek közül bármelyiken változtatni? Az előbbin mindenképpen, az utóbbit pedig magától el fogja végezni a piac. Lássuk sorjában! Vágható már? (MTI Fotó: Mészáros János)

Új divat: ősszel vetni sörárpát
Az Axereal Hungary Kft. évek óta üzemi szinten teszteli az őszi vetésű sörárpát. „Tavaly a termelőink közel egy időben vetették az őszi sörárpát és a takarmánynak valót, és most nagyjából egyszerre is érnek be. Már biztosra vehető, hogy a tavasszal vetett sörárpához képest az őszinek legalább egytonnás terméselőnye lesz. Így már meg tudja közelíteni az extenzívebben termelt takarmányárpát. Ha ilyen enyhe teleink lesznek, akkor egyre inkább áttérünk az őszi vetésre. A Balatontól délre ez mindenképpen ajánlható technológia” – vélekedik Preszter Péter termeltetési vezető.
A cég a nemzetközi nemesítő házaktól három kifejezetten őszi vetésre ajánlott fajtával is rendelkezik, további négy pedig a hagyományos időben vethető. Mivel ma az Axereal rendelkezik az ország egyetlen malátagyárával Dunaújvárosban, ezért szoros termelői integrációban igyekszik biztosítani a sörgyártás alapanyagát. A termelőknek ajánlott fajtát csak részben határozza meg a termőhely, éppen ennyire fontos, hogy egy régió termése egyetlen logisztikai központban, elkülönített módon kezelhető legyen a cég számára. Mivel a gyár kapacitása csak 90-95 ezer tonna, ezért évente mintegy 80 ezer tonna sörárpa így is Szlovákiába utazik át feldolgozásra.

Bókoló árpakalászok aratáskor (MTI Fotó: Mészáros János)

Lassan reagáló gyárak
Az európai malátagyárak eddig nem érezték szükségét, hogy emeljenek az átvételi áraikon, de a szűkülő kínálatot már érzékelik. Sajátos – bár érthető – módon nem az árak emelésével, hanem alternatív beszerzési lehetőségekkel reagálnak a helyzetre: elkezdték beépíteni a technológiába az őszi vetésű sörárpát. „Ez egyébként kevésbé kedvelt a gyártói oldalon, mivel gyengébb a csíráztathatósága, így módosítani kell a gyártási technológián. Mivel a termelői oldalon egyre szűkül a tavaszi árpa kínálata, ezért lassú, de fokozatos elmozdulást látok a gyártók részéről is az őszi vetésű sörárpa felé” – magyaráz Preszter Péter.
A malátagyártás speciális igényei miatt a sörárpára mindig igény lesz, még ha a búzasör egyre nagyobb népszerűségnek is örvend. A kettő élvezeti értéke egészen más. Az egyre kifinomultabb fogyasztói ízlésnek köszönhetően szerencsére a „kukoricás sörök” is visszaszorulóban vannak. A piac törvényeinek megfelelően amire igény van, annak van ára is. Preszter Péter úgy véli, a mostani helyzet csak múló állapot, a malátagyáraknak előbb-utóbb mélyebbre kell nyúlniuk a zsebükben.

Teljes cikk

Reklám helye

Related posts

Kiderült ki hozza a fesztiválbort az idei Sziget-rendezvényekre

admin

A terminátort többé már nem állítja meg egy lépcső

admin

A Coca-Cola kannabiszos italt gyártana

admin