Agrár Gazdaság

Beperelik a kormányt a klímaváltozás miatt

Biogazdák Németországban a Greenpeace biztatására beperelték saját kormányukat a klímavédelmi célok el nem érése miatt. A hollandok sikerein buzdultak fel, akik ugyanebben a témában másodfokon is pert nyertek az állammal szemben. A bíróság kimondta: az állam felelős az ilyen mindenkit érintő stratégiai programokért, még akkor is, ha csak önkéntes vállalást tett vele.

Claus Blohm, alsó-szászországi gyümölcsös gazda arról beszél a bajor tévé Unser Land című műsorában, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti az egziszenciáját. “A klímaelőrejelzések alapján attól tartok, hogy a gazdálkodásunk ellehetetlenül ä jövőben”- mondja a Hamburgtól nyugatra fekvő gazdaság vezetője, aki most főként almatermesztéssel foglalkozik, de korábban cseresznyéskertje is volt. Három évvel ezelőtt azonban megjelent az ültetvényben a cseresznyelégy. Ennyire északon a termelők számára eddig ismerteln volt a “kukacos” gyümölcs, most azonban nem tudnak mit kezdeni a kártevővel. Biomódszerekkel lehetetlen volt gazdaságos módon megvédeni tőle a termést, így végül az ültetvény kivágása mellett döntöttek.

Cseresznyelégy: nem ismerték korábban

Blohmék elmesélik, hogy azóta csak még nehezebb lett az életük: 2017-ben az intenzív esőzések fullasztották a fákat, míg 2018-ban napégést szenvedtek a gyümölcsök. A család évtizedek óta foglalkozik gyümölcstermeléssel, de ennyire szélsőséges időjárást korábban nem tapasztaltak. A fiatalok, akik szüleiktől átvennék a gazdaságot, azt mondják: ekkora ingadozásokat már nem lehet technológiával kiegyenlíteni. Végül ők és másik két biogazdaság – egy szántóföldi növénytermesztéssel és egy tejtermeléssel foglalkozó – a berlini bírósághoz fordult. Nem kártérítést kérnek a termésveszteségekért, hanem azt akarják elérni, hogy a politikusok komolyan foglalkozzanak a klímaváltozás következményeivel. Ezért a Greenpeace-szel karöltve

beperelik az államot a 2020-as klímavédelmi célok be nem tartása miatt. Az ifjabbik Blohm a szélsőséges időjárásról beszél

A célok között az szerepelt, hogy a kormányzat 2020-ra az 1990-es kibocsátási szinthez képest 40 százalékkal mérsékli a széndioxid-emissziót. Legutóbbi jelentésében azonban az állam lényegében beismerte, hogy csak 32 százalékos csökkentésre lesz képes a megadott határidőig. Ennek ellenére nem határozott olyan új intézkedési tervről, amelyik az elmaradást ellensúlyozni tudná. Jogi szakértők kétségbe vonják, hogy egy kormányprogram be nem tartásának lehet-e egyáltalán jogi következménye. A másik oldal szakértője ugyanakkor állítja, hogy ha egy programnak olyan mindenki számára kötelező jogi következményei vannak, mint a klímavédelmi egyezménynek, akkor a polgárok jogosan támasztanak elvárásokat a kormányzattal szemben. Nagy kérdés azonban az, hogy

mennyiben felelős a kormány a polgárok klímaváltozással szembeni védelméért, és milyen szintű öngondoskodás, illetve alkalmazkodás várható el maguktól az emberektől.

Azonban akad rá példa, hogy a kormányt kötelezni lehet a hasonló vállalások betartására. 2015-ben 900 állampolgár az Urgenda nevű környezetvédő szervezettel együtt beperelte a holland államot a klímaegyezményben vállalt kötelezettségek be nem tartása miatt. És a bíróság tavaly másodfokon is igazat adott nekik: Hollandia nem elégedhet meg a 17 százalékos emisszió-csökkentéssel, 2020-ig legalább 25 százalékkal kell mérsékelnie az üvegházhatású gázok kibocsátását az1990. évi szinthez képest.

A klímaprogram betartása egyébként minden országnak anyagi érdeke is. Németországnak például éves szinten 100 millió euróért kell emissziós kvótákat vásárolnia a nemzetközi piacon, ha 2020-ra nem tudja felmutatni a kötelezettség-vállalás teljesítését, ahelyett, hogy a pénzt klímaintézkedésekre fordítaná.

Forrás: agrarszektor.hu

Related posts

Rekordnyereség a Takarék Jelzálogbanknál

YooJooz

Rekord! Brutális méretű szarvasgombát találtak Magyarországon

YooJooz

Sertéstartás hígtrágyából virágföld. Megoldva…

YooJooz

Leave a Comment