A szakszervezet tiltakozik, pedig csak ott lehet majd ennyi, ahol van kollektív, tehát ők is engedik. És lesz más is, mert kevés a munkaerő. ₪₪₪
A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról nyújtottak be törvényjavaslatot Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf kormánypárti képviselők kormánypárti képviselők az Országgyűlésnek, írta a Portfolio.
Módosulhat a munka törvénykönyvében a munkanap, a hét, mint időszak, a munkaidőkeret meghatározása is. A munkaidőkeret tartama például, ha ezt objektív, vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint harminchat hónap is lehetne (pontosan 3 évnyi).
A törvényjavaslat nem rejtegeti a valódi célját, vagyis, hogy a munkaerőhiánnyal sújtott vállalatokat a munkaidő-szervezéssel segítse. Az indoklásban ugyanis ez szerepel: a törvény célja – a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által – a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatosan biztosítása.
A parlament előtt fekvő tervek szerint 2019. január elsejétől életbe lépő módosítás lényeges elemei:
- Az indoklás szerint a legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak. Ezért a keretet három évre bővítenék, ezen belül a munkáltató szabadon beoszthatja a munkaidőt. A módosított jogszabály hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó, hosszabb munkaidőkeret kialakítását. Továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva nem haladhatja meg a 48 órát.
- Emellett a javaslat megemeli az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára, a jelenleg érvényben lévő 250 óráról.
A szakszervezetnek nagyon nem tetszik
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ismét egyéni képviselői indítvánnyal akarja módosítani a Fidesz a munka törvénykönyvét. Így elkerülhetik az érdemi egyeztetést, és gyorsan át lehet vinni az országgyűlésen az előterjesztést. Emlékeztetnek: erre már tavaly tavasszal is kísérletet tettek, mert három évre emelték volna a munkaidőkeret elszámolását. A kormány akkor visszavonult, és a szakszervezetek nyomására a parlament nem tárgyalt a javaslatról. Most azonban a friss törvénymódosító indítvány nagyjából ugyanezt hozná vissza. Ez az időkeret egyébként 2010 előtt két hónap volt, néhány esztendeje pedig egy évre emelték.
A szakszervezet szerint amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt is jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.
A munkaidőkeret három évre emelése pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, s fizessék ki a túlmunka díját, valamint adjanak cserében szabadnapokat. Ezzel előfordulhat, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést.
Forrás: portfolio blokk.com

