Tízből hét magyar lakástulajdonost vagy bérlőt legalább egyszer ért már valamilyen kár az elmúlt tíz évben, azonban egy friss felmérés szerint az otthonbiztosítással rendelkezők harmada öt éve vagy még annál is régebben módosította szerződését, ráadásul közel 10 százalékuk nem tudja, hogy pontosan mire is terjed ki a biztosítása.
A megkérdezettek közel háromnegyedének van lakásbiztosítása, 20 százalékának viszont vagy egyáltalán nincs, vagy ha korábban kötött is, nem tudja, hogy az valójában milyen fedezetet nyújt, így elképzelhető, hogy van olyan vagyontárgya, amire nem fizetne a biztosító, ha bekövetkezne a baj. A biztosítással rendelkezők száma az egész országra vetítve sokkal alacsonyabb a fővárosban, ami arra vezethető vissza, hogy Budapesten többen laknak bérelt ingatlanban, mint Magyarország egyéb régióiban.
Bérelt ingatlanra is érdemes biztosítást kötni
A kutatás eredményéből kiolvasható, hogy a bérlők fele nem tudja, hogy az ingatlan, amit bérel, rendelkezik-e lakásbiztosítással, pedig azt érdemes lenne már a bérleti szerződés megkötésekor külön is tisztázni a főbérlővel, hiszen ha a „háziúr” ilyet nem kötött, a bérlőnek is joga van megvédeni értékeit. A válaszadók negyede biztosan tudja, hogy a bérleményre, amelyben él, nem kötöttek semmilyen otthonbiztosítást. Amennyiben lakást bérel, és szeretné ingóságait és az ingatlant biztosítani, mindenképpen érdemes szerződést kötni, de annak tényét és tartalmát a bérbeadóval is egyeztetni kell.
Új lakásbiztosításhoz, vagy meglévő felülvizsgálatához használja oldalunk online kalkulátorát, vagy találkozzunk személyesen, illetve online.
A társasház biztosítása nem védi meg az ingóságokat
A megkérdezettek csaknem fele társasházban él, azonban közülük is csupán 5 százalék tudja biztosan, van-e a háznak biztosítása, és az kár esetén mit térít. A társasházaknak nem kötelező épületbiztosítást kötniük, ez mindig az ott lakók döntésétől függ. Amennyiben a lakóközösség a biztosítás mellett döntött, az a lakás szerkezeti elemeire is kiterjed. Ezt azért jó tudni, hogy a lakó ne fizessen magasabb biztosítási díjat az által, hogy bizonyos elemek esetleg kétszeresen vannak biztosítva. A társasház biztosítása viszont nem biztos, hogy kiterjed például a lakáson belüli burkolatra, festésre, tapétára, illetve biztosan nem nyújt fedezetet a lakásban található ingóságokra vagy éppen a biztonsági üvegezésre.
Alul- vagy túlbiztosított ingatlanban élünk?
A felmérés adatai alapján viszont az is jól látszik, hogy ha valaki rendelkezik lakásbiztosítással, az többnyire az ingatlanra és az ingóságokra is kiterjed, ám a megkérdezett otthonbiztosítással rendelkezők harmada öt éve vagy még annál is régebben módosította szerződését. Ez leginkább a negyvenévesnél idősebb korosztályra jellemző, ahol már feltehetően változtak azóta az életkörülmények is.
Amennyiben az ingatlanunk a szerződés megkötése óta felújításon esett át, vagy az évek során gyarapodtak ingóságaink, érdemes a lakásbiztosítást is aktualizálni, különben elképzelhető, hogy kár esetén a biztosító ezekre nem fizet. Előfordulhat, hogy új vagy speciális igények merültek fel az évek során, vagy a biztosítás nem tartalmaz bizonyos felelősségi károkat, ezek pedig mind a jelenlegi szerződés átdolgozását igénylik. Otthonunk értéke azonban rajtunk kívül álló okok, például a jelenlegi ingatlanpiaci folyamatok miatt is jelentősen változhat, ami szintén a szerződés módosítását tehetik szükségessé. Az otthonunk és az ott található tárgyaink általában a legnagyobb anyagi értékeink, ezért fontos, hogy megfelelő biztosítással gondoskodjunk a védelmükről
A válaszadók alig több mint 10 százaléka tudta csupán, mit is jelent az a kifejezés, hogy „biztosítási összeg”, ami valójában a biztosító teljesítési kötelezettségének felső határát takarja. Ezen összeg, amely a biztosítási díj megállapításának alapja is, jó esetben megegyezik a biztosított vagyontárgy értékével. Amennyiben a biztosítási összeg és a biztosított vagyontárgy értéke eltér egymástól, alul- vagy túlbiztosításról beszélhetünk. Előbbi esetben a fedezetben kisebb értékkel vagy egyáltalán nem szerepel az adott vagyontárgy. Ekkor a biztosító a kárt nem teljes mértékben, hanem pro-ráta alapján arányosan téríti meg. Egy 100 ezer forint értékű, de csak 50 ezer forintra biztosított vagyontárgy esetében például a biztosító csak a kár 50 százalékát fogja kifizetni akkor is, ha a kár kevesebb, mint 50 ezer forint. Túlbiztosításról pedig akkor beszélhetünk, ha a szerződésben magasabb értékkel szerepel az adott vagyontárgy, ami indokolatlan többletdíjat eredményez. Kár esetén a biztosító legfeljebb a tényleges értéket fizeti, ezért felesleges több díjat fizetnünk az indokoltnál.
