Számtalan költség merül fel ingatlan vásárlásakor, amikre talán még nem is gondolunk. Ezekre azonban oda kell figyelni, sőt számolni kell velük, hogy ne érjen minket meglepetés, és ne kelljen innen-onnan összekuporgatni még azt a “kis” pénzt, hogy tényleg megvásárolhassuk az adott ingatlant.
Az alábbiakban néhány felmerülő költségre hívjuk fel a figyelmet..:
Ügyvédi költség: ingatlan adásvételi szerződés csak ügyvédi közreműködéssel köthető. A fővárosi ügyvédeknél általános az ingatlan forgalmi értékének 1 százaléka körüli honorárium, többnyire azért valamilyen felső plafonnal. Az ügyvédi költségeken olykor lehet egy kicsit takarékoskodni, mert azokon a településeken, ahol kevesebb az adásvétel, akadnak ügyvédek, akik olcsóbban, nagyjából 0,75 százalékon is vállalják a munkát. Az ingatlanbejegyzés díja jelenleg egységesen 6600.- forint, amit ugyancsak az ügyvédnek kell odaadni. Az újépítésű ingatlanok esetében általános, hogy az adásvételi szerződés ellenjegyzését és a földhivatali eljárást 0,5 százalékért vállalják a megbízott ügyvédi irodák. Ez azonban legtöbbször beépül a lakás árába, és külön nem kell fizetnünk érte.
Illeték: aki lakást vásárol, annak ingatlanszerzési illetéket kell fizetnie, amely immár egységesen, ingatlantípustól függetlenül 4 százalék, s amit az ingatlan forgalmi értéke alapján kell számolni. Lakás vagy ház esetén a forgalmi értékből le kell vonni a vásárláshoz kapott lakásépítési kedvezmény összegét. Amennyiben résztulajdont szerez egy tulajdonos – függetlenül attól, hogy lakásról, házról vagy más ingatlanról (pl. építési telek) van szó -, mindig a tulajdoni hányad arányában kell illetéket fizetnie. Vannak esetek, amikor az illeték megfizetése alól mentesülhet a vásárló, például nem kell illetéket fizetni építési telek vásárlása esetén, ha arra négy éven belül lakóházat építenek. A házastársak közötti vagy egyenes ági rokonok közti adásvétel is illetékmentes, de számos más esetben is kivételt képez az adóhatóság. Erről érdemes ingatlanközvetítőnél tájékozódni.
Lakáshitel: amennyiben a lakásvásárláshoz hitelt veszünk igénybe, nem árt számolni az egyszeri tételekkel (például a közjegyzői és a folyósítási díjjal), de a legkomolyabb falat az évek során rendszeresen jelentkező tőketörlesztés és kamat. A különböző konstrukciók mellett feltüntetett teljes hiteldíj-mutató (thm) figyelembe veszi az egyszeri és a rendszeres költségeket is.
Ingatlanközvetítői jutalék: hagyományosan a lakás eladója fizeti, és közvetítőtől függően 2,5-5 százalék plusz áfa között mozog. Azokban a városokban, ahol nagyon sokan keresnek lakást, az ingatlanközvetítők egy része áttért arra a megoldásra, hogy az eladóktól kevesebb jutalékot kérnek, helyettük a vevőknek is kell jutalékot fizetniük. Fontos alaposan tájékozódni a közvetítői feltétekről attól függően, hogy eladók vagy vevők vagyunk és kizárólag ellenőrizhető hátterű, transzparensen működő ingatlanközvetítő irodát érdemes választani. Az OTP Ingatlanpont tavaly bevezetett online szolgáltatása révén a megbízók ügyfélfiókjukban nyomon követhetik az értékesítési folyamat minden fontos lépését.
“Apróságok”: Egy lakásvásárlás során számtalan olyan kisebb-nagyobb költségelem adódhat, amellyel jobb idejekorán számolni. Vannak például – jellemzően kisebb, újépítésű társasházak -, ahol a közműbekötés díját nem tartalmazza a vételár, ám ez százezres nagyságrendű kiadást is jelenthet. Adódhatnak olyan kivitelezési, minőségi problémák is, amelyek igazolásához szakvélemény beszerzésére van szükség, de például egy hőkamerás vizsgálat akár több tízezer forintba is kerülhet. Új lakás vásárlása esetén jellemzően kötelező garázst vásárolni – ez legalább további minimum 2 millió forint (kerti beállónál 1 millió forint) kiadását jelenti. Tárolót nem kötelező, de célszerű vásárolni – ezek négyzetméterára új építésű lakás esetén 3-400 ezer forint körül mozog.
